Mire az ember talál egy jót, addigra változik a helyzet és akkor megint. Vagy szívhat a logisztikával.

Mire összeszoktam az új fodrász sráccal ott, ahová az irodából még este nyolckor is átsétálhattam, elköltözött az irodánk.

Az elején persze ráfogom, hogy növesztés alatt, (és most tényleg), de aztán kiderül, hogy attól még néha vágatni kell, hogy ne elmebeteg módon nézzek ki. Grófnő szerint sokkal csinosabb lennék egy normális hajjal, mert amúgy nagyon jó pasi vagyok. Szerintem nem oszt nem szoroz, Grófnő meg elfogult.

Ráadásul szerdán randi. Szóval ma egy ügyfél a város másik felén, aztán hajnyírás egészen máshol, mindez egy BKV sztrájkkal súlyosbítva. De nem is lennék igazi meleg, ha nem ez lenne a mai nap legnagyobb problémája, tehát sztereotípiát erősítek.